Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ősszel

, 376 olvasás, vorosjudit , 4 hozzászólás

Természet



Színek, illatok emléke átjár,
lágy hullámában megmártom magam.
Képzelt melegük oly messze jár már,
szívemben is csak gondolat marad.

Arany sugárral vigasztal az ősz,
cirógatna lankadó erővel,
hiszen tudja ő, ahányszor eljő,
csak vinni tud mindig, elmenőben.

Ősz múltával pereg le az élet,
sors-adta idő lassacskán lejár,
angyalkórusban zendül az ének...
Tudhatod, a tél hideg csendje vár.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: vorosjudit
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 24
Regisztrált: 0
Kereső robot: 15
Összes: 39

Page generated in 0.0384 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz