Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Metrószerelvények között tilos az "Á"!

, 106 olvasás, bArthAKata , 11 hozzászólás

Ezek vagyunk

Zizzen a sárga lámpa,
körén lassulnak az élek,
élet vonaglik a lábba,
megrogyva kicsit, de megy,
bár nem segít már baráti kegy,
karcsún szabott mosolyszélen
kidöccen bukéja az éjnek…

Dalolva-dúdolva kémleli az utat
a nadrágkorcban tapogató tudat
gyors megkönnyebbülést kutat.
Acélfényű kockakövekre loccsan a híg kedv,
zöld-hajnal éle vág öntudatnyi fényt, nedv
távozik, bokrok tövén végzi a régi lemez;
tegnapi mámor belőle elő bódultan csörgedez...

Metró peronján tisztul a kép,
hol a jobb napokat látott
egymáshoz közel, már oly’ távol.
Az alagút végén rút józanság pislákol,
s gépi hang feddi a kába lépteket:
„Hagyja el a biztonsági sávot! ”
„Oké, ég veled! ” - int, de nem lép…

„Nem hall? Menjen az anyjába..! ”
Tova csusszan reá egy halk „Paraszt! ”,
s szitkokat máris arctalan sziszegve-okádva
tömbvállak tolják-taszítják egyre azt,
kit még a felesek homálya támaszt,
kinek fejében alig szállt fel a köd, még
félálomban vakar csak köldököt…

Ébredő tudata sínekre lökve
csenget egy kicsit, s míg sikolt a fék,
horkant, csuklik, felröhög;

„Jövök már anya, jövök! ”

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: bArthAKata
· Jóváhagyta: hazugsagok


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 48
Regisztrált: 9
Kereső robot: 28
Összes: 85
Jelenlévők:
 · Aevie
 · aron
 · Destiny
 · GoldDrag
 · qqcska
 · Romuald
 · SunVice
 · Szucsj
 · Tamsaba


Page generated in 0.0474 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz