Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Privát

, 206 olvasás, bArthAKata , 10 hozzászólás

Sajgó lélek

rendetlen térbe hordott
üres tárgyaim között
szemben a fallal
magamba ütközök
újra meg újra
tapogatva merek
de büszkén fejem felett
csontomig éget a körte
bokámon béklyó
érte
vakmerő kötésen
átvérzik szemem
rendszertelen lüktetésben
perelek magammal
csuklómon gyémánt-bilincs
kényes áru volt
s vagyok
mint ami nincs
néha elindul az ok
buzgó okozattal
mormol imát bennem
majd
fellélegzik a szoba
az ágy
s az asztal
valaki marasztal
de mennem
maradnom sem
egyszerű
létem egyterű
magamból kapart
privát part

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: bArthAKata
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 7
Regisztrált: 0
Kereső robot: 13
Összes: 20

Page generated in 0.0359 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz