Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Vastükör

, 207 olvasás, hazugsagok , 9 hozzászólás

Álom

    fölfújódnak
    néhány planetárium kinyitja szemét
    és mégsem látnak engem
    hordj el, patakként
    koldusként, mint egy cipőt
    inget
    aurám körbevesz és ködbe vész
    vészhíradót közvetítek
    háború van odakint
    bennem is

    púpos
    az út, spirális karok mélyén
    ott heverek
    fekete szemem vastükrében
    elmosódnak vonásaim
    meghajlik tér és idő
    lyuk támad
    honnét veszek még el, mi lesz
    mi lehet, a lehetséges
    csatornák közül
    végtelen sorozatokban
    megbeszélem

    van-e maradás?

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Álom
· Kategória: Vers
· Írta: hazugsagok
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 19
Regisztrált: 7
Kereső robot: 17
Összes: 43
Jelenlévők:
 · Divima
 · Fatyol
 · Kavics
 · Kovács Sándor
 · PiaNista
 · Ravain
 · Sutyi


Page generated in 0.0447 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz