Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Rekedt a test

, 242 olvasás, northman , 4 hozzászólás

Szerelem

Aztán lángolnak a létrák
ahogy a nyár a tetőkön rohan
unottan száradó fák
valami város feletti
buborékban tükröződő kikötő.

Sem kérdés sem válasz
Ez a selymesen mérgező
némaság ( ami tetszik) üldögél
a fotel szélén árapályt
képzel a padlóra rágja a körmét.

Néha érzem még a szemét
és a körmét a hátamon
de rengeteg vonatot
bámultam azóta
csíkosra mázolt fénysorompóknál.

Szerelem szemhéjra ülve
a TV-ből bámul és ordít
valami sárgát mint a napfény
de nem hallom nem látom
és őszintén nem is érdekel

Rekedt a test a lélek? görcsben
a bárban az istennő most szőke
parókában énekli vékony selyem
ruhában hogy édes vagy élet
csak nem múlnál ilyen gyorsan.

Aztán lángolnak a létrák
ahogy lángol a szív is
ha korbáccsal érinti a vágy
kibicsakló léptekkel menekül a nyár
Az Őszt várom strandlabdák pattognak kéken.

2018. 07. 17.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: northman
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 129
Regisztrált: 2
Kereső robot: 27
Összes: 158
Jelenlévők:
 · Pancelostatu
 · Sutyi


Page generated in 0.1156 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz