Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Csend, papíron

, 195 olvasás, eszgyé , 9 hozzászólás

Néhány szóban

    Értelek, te lány,
    hűvös, omló a csend,
    csókolgatva szád
    tudom, hogy mit jelent...

    tudom álmaid,
    s felkélsz, sietve el,
    vágyra váltva mind,
    mit szóm benned nevelt.

    Áthajló sorok;
    pár gyönge fűzfaág,
    szívben élt dolog,
    a lányka hangja lágy...

    Elviszlek oda,
    hol zenét ér a szép,
    s erdő-fák kora
    büszkén viselt nyakék!

    Hévvel izzanak
    szerelmünk lapjai,
    szó csak csend marad,
    mit alig hallani.

    Elmúlik a nyár,
    s mi volt, véle hal el.
    Elmondtam-e már,
    hogy szavad rabra lelt?

    Könnyű papíron
    nem-könnyű sóhajok,
    amíg megírom,
    én is beléhalok.

    Értelek, te lány,
    tudom, hogy mit jelent,
    mikor csókolva szád
    feltámad, hív a csend!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Néhány szóban
· Kategória: Vers
· Írta: eszgyé
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 10
Regisztrált: 1
Kereső robot: 21
Összes: 32
Jelenlévők:
 · Szati


Page generated in 0.0402 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz