Navigáció


RSS: összes ·




Egyperces: Életképek

, 135 olvasás, nagytamás , 5 hozzászólás

Abszurd



A vagorok vakondszerű lények, akik a föld alatt élnek, embereket támadnak meg és hurcolnak le a föld alá, ahol megeszik őket.
A fekete, vállig érő hajú, hatvanas évei elején járó nő kinyitotta a szemét, még ágyban feküdt. Lassan tudatosult benne, hogy csak álmában nézte a vagorokról szóló tévéműsort. Úgy döntött, kicsit még az ágyban marad. Nem kell sietni. Minek is kellene sietnie? Egy Shaumbra-tudatú nő nem siet sehova.
Tekintete a könyvespolcra tévedt, rajta élete első spirituális témájú könyvével, amit az ágyból kikelve kézbe fogott és el is olvasott. Aztán jöttek az ezoterikus tanfolyamok. A közvetítések, mikor valaki egy másik dimenzióban élő magasabb tudatú lény szavait közvetíti. Az idősödő nő tudta, hogy közvetéskor a médium a saját gondolatait meséli el. Ő viszont valóban kapcsolatban áll egy másik dimenzióban élő lénnyel, aki Adamusnak hívja magát, és mindig kedves, mindig halkan beszél, mindig csak pár hangot. Abban a pár hangban benne van Erzsébet élete, az illatok, a vágyak, az utazások. A hangszerek hangjai. Minden feljegyzésre kerül az Akasha krónikában, amiből Adamus, a felemelkedett mester olvas fel.
Győrben, a Kodály Zoltán utcában, egy fiatal pár sétált; egy magas, vékony testalkatú, rövid, barna hajú férfi, és egy csinos, dögös, vörös hajú nő. Betértek egy presszóba, és a férfi udvariasan maga elé engedte a hölgyet, miközben lehetősége nyílt megfigyelni annak formásan kerek popsiját, amit csak még inkább kihangsúlyozott a testre feszülő, piros színű miniszoknya. Leültek az egyik asztalhoz és rendeltek magunknak egy kapucsínót, majd beszélgetni kezdtek. A szél fellibbentette egy nő szoknyáját a presszó előtti sétálóutcában.
- Mikor csináljuk meg? - kérdezte a férfi aggodalommal telve.
- Szerintem ma este - válaszolt a nő, majd hozzátette. - A spiritualitás közelébe sem mentem, csak hétköznapi, érdekes emberekkel beszélgettem. Sokkal jobb tanácsokat kaptam hétköznapi emberektől, akiknek a tapasztalatait az élet kovácsolta, mint ezektől a spirituális okosságokat hajtogató bölcsektől. Létezik egy nagyon hatásos gyakorlat, amit évekkel ezelőtt kezdtem el használni. Első lépésként, ha egy személyre vagy egy állatra gondolok, vagy ha először találkozom velük, minden alkalommal ezt mondom nekik: „Kívánom, hogy boldog légy! ” Nagyon fontos, hogy ne csak kívánjam, hanem valójában úgy is gondoljam. És ez a gondolat mindent megváltoztat közted és az illető személy között. A dolgok ezután úgy fognak történni, hogy minden helyrebillen.
Hangokat sodort a szél. Egy pár veszekedett az egyik földszinti lakásban, a nyitott ablakon keresztül a kiáltásaik hangja messze elhallatszott. Egy férfi fizetett a szexért egy panellakásban. Az Akasha krónikát szállító csillaghajó hangtalanul siklott, nem volt légkör, amelyben a hangja terjedhetett volna. Amúgy sem volt zajos a meghajtóműve, a hajót az irányítójának saját pszichés energiája működtette.
Adamus, aki 120 cm magas volt, szürke színű bőrén visszatükröződtek a csillaghajó egyik folyosójának piros fényei. A vékony testéhez viszonyítva nagy feje volt, amin hatalmas, mandulavágású szemei fénylettek. Éppen visszarakta az egyik megfigyelési jegyzőkönyvet az Akasha krónikába, miután felolvasott egy részletet belőle egy férfinak, aki a Föld nevű bolygóról lépett vele kapcsolatba. Ezután a megerőltetéstől mély álomba merült, és hamar a REM fázisban álmodott.
Adamus mandulavágású fekete színű szemeiből lehetett olvasni az Akasha krónikát. A krónikát, amiben a múlt, a jelen és a jövő, vagyis minden le volt írva. Az is, hogy egy nap egy nő egy tévedés következtében egy gomb meg nyomásával, ami egy rakétát fog elindítani, el fogja pusztítani a csillaghajót, és a benne tárolt Akasha krónikát, a folyamatosan utazó könyvtárat.
A rövid, barna hajú férfi merengve nézte a vörös hajú nő melleit, és ábrándos tekintettel nézte a pincérnő popsiját. A pincérnő arcán félelem tükröződött; félt ettől az ábrándos tekintetű férfitól.
A vörös hajú nő nem csodálkozott azon, hogy a férfi bámulja a csajokat. Ismerte már jól. Négy éve ismerte már. Egy kapcsolattartó tartott előadást, aki élő mikrofonként szolgált egy másik dimenzióban élő lény részére. A kapcsolattartó Évának nevezte magát. Így mutatkozott be:
- Tizennyolc évesen egy szinte végtelen ideje létező bölcs szavait tolmácsolom, amik természetesen nem lehetnek a saját szavaim. Csalás kizárva. Élvezzétek az életet - mondta a lány és mosolygott közben, majd hozzátette. - Ezek már Adamus szavai voltak.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Abszurd
· Kategória: Egyperces
· Írta: nagytamás
· Jóváhagyta: ÉvIda

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 11
Regisztrált: 2
Kereső robot: 13
Összes: 26
Jelenlévők:
 · Destiny
 · Divima
 · Thalassa


Page generated in 0.0458 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz