RSS: összes ·továbbiakirodalomzenegalériakönyvajánlópályázatokprogramajánlóhírek
2018-09-20 09:25:01, 323 olvasás, mermaid , 4 hozzászólás
Koccan a nap foga hajnalpohár szélén. Tovasiklik lelkem égtengerek kékjén. Pancsol, mint gyermek, fröccsennek percek, spirálba forgat, álmokat terelget. *** Domb mögé hunyja lassan a nap magát. A homály szétterül - odavetett kabát. Lassúdad az élet, szelídül a lélek, elcsitítnak lágyan kábult alkonyfények.
Kinyomtatom
Pieris · Πιερίς