Holdat ölelve szunnyad az emlék,
surran az éjben mint apró bogár.
Szívdobogásom űz. Odamennék,
hol még karod nyugtató bölcsője vár.
Álombéli táj hova vágyom,
titkokat dajkáló csend, puha lomb.
Hosszú az út, de tudom ha kiállom,
vár rám oldaladon nyugalom.
Álmot csöppent rám buta éjfél,
elszakad így a mesém fonala.
Éj ölelésében - akár ha élnél...
szívdobbanásod a hajnal szava.
2018. július 8.