Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Álmodozó

, 69 olvasás, mermaid , 6 hozzászólás

Hiányzol

Holdat ölelve szunnyad az emlék,
surran az éjben mint apró bogár.
Szívdobogásom űz. Odamennék,
hol még karod nyugtató bölcsője vár.

Álombéli táj hova vágyom,
titkokat dajkáló csend, puha lomb.
Hosszú az út, de tudom ha kiállom,
vár rám oldaladon nyugalom.

Álmot csöppent rám buta éjfél,
elszakad így a mesém fonala.
Éj ölelésében - akár ha élnél...
szívdobbanásod a hajnal szava.

2018. július 8.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Hiányzol
· Kategória: Vers
· Írta: mermaid
· Jóváhagyta: ÉvIda


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 28
Regisztrált: 0
Kereső robot: 12
Összes: 40

Page generated in 0.0597 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz