Navigáció


RSS: összes ·




Vers: csak tudnám

, 98 olvasás, Tóth János Janus , 6 hozzászólás

Néhány szóban

      csak tudnám
      hogy honnét ismerem magam
      és ami én vagyok
      még e bordarácsban van
      vagy ez már csak
      egy öklömnyi húsdarab
      a lelkemnek hitt valami
      csak egy giccses régi színdarab

      nagyra nőtt csendek
      árnyékában hosszan elmerengek
      milyen hosszú a sor
      akik már régen nem szeretnek
      nincs ölelésük
      pillantásuk hangjuk is halott
      akár a hitem
      mit egykor tán jó apám adott

      szárad a létem
      por száll a majd félévszázadon
      emlékek sárgulnak
      mint falevelek remegő ágakon
      foszló vágyaim
      korhadó álmaimra dőlnek
      már nincs mit adnom
      a folyton kolduló időnek

      nem tudom
      hogy honnét ismerem magam
      de tudom ami én vagyok
      abban ő is mélyen benne van
      de fénye már árnyék
      fellegekről rám zuhan az este
      bolyongó szívem
      szerelmét vakon hiába kereste

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Néhány szóban
· Kategória: Vers
· Írta: Tóth János Janus
· Jóváhagyta: Aevie


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 35
Regisztrált: 4
Kereső robot: 66
Összes: 105
Jelenlévők:
 · aron
 · BFanni
 · PiaNista
 · Sutyi


Page generated in 0.0916 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz