Navigáció


RSS: összes ·




Vers: lélegzetkő

, 214 olvasás, aron , 10 hozzászólás

Hiányzol

kihulltál belőlem
hangod
kezed
szíved
örvény
testem helyén
tátongó álomcsontok

felittad izmaim
nem mozdulnak
szempilláim
csak nézem
parázstalan
ruhátlan
emlékedet

hiányod éhség
nem tudok többé
mosolyoddal takarózni
bőröm pergamenpikkelyek

pórusaim óriási kancsók
átzuhantál rajtam
szilánkosra törtél
visszhangod boldog
mezítelen
dobszó ereimben
végigrohan rajtam utolsó
lázadásod
sivatag marad utánad
szörnycsönd

nem szerelem ez
tachikardia
hangszálgörcsök
vérág-bokros
sívó szemfenék

utolsó mosolyod
lélegzetkő
szögeket verek vele
kézfejembe


Megjegyzés: a vers készülő Lélegzet c. regényem lírai betétje.

2018.06.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Hiányzol
· Kategória: Vers
· Írta: aron
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 35
Regisztrált: 2
Kereső robot: 43
Összes: 80
Jelenlévők:
 · Sheodon
 · Thalassa


Page generated in 0.0443 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz