Navigáció


RSS: összes ·




Forgatókönyv: Hét nap hidegben…

, 519 olvasás, wokendreamer , 4 hozzászólás

Somolygó

01

A köd

Képernyőn megjelenő szöveg: Valahol Európában…
Helyszín: beazonosíthatatlan. Sűrű köd. Látótávolság zéró.
Szereplők:
Föld S. Péter – alias Főnök [FNK]
Cserepes Csaba – alias Csubi [CSU]

A két alak kartávolságra, egymással szemben állnak. Hideg van. Csubi a kezét leheli, toporog egyik lábáról a másikra áll.
CSU: - Mostanába’ má’ milyen hideg van mi?
FNK: - (türelmetlenül) Ja. Most mi van? Miért hoztál ide?
CSU: - Na figyusz főnök! Ez lenne az.
FNK: - Ez? ( Próbál körbe nézni.)
CSU: - Aha.
FNK: - Ez neked az aranybánya?
CSU: - Aha.
FNK: - Na, elmész te a picsába Csubi!

02

A villámrandi első felvonása

Képernyőn megjelenő szöveg: Eközben a városban…
Helyszín: Egy középszerű, városi vendéglátó egység.
Szereplők:
Szőke Aladár [ALDI]
Betsy [BET]
Vendégek.

Koradélutáni gyér forgalom. Két beszélgető férfi a pultnál, egy fiatal pár távol egy asztalnál. A pultban Betsy. Negyvenes, kissé molett, hatalmas mellekkel, amik majd ki esnek a széles dekoltázsból. Aladár szinte beront, mint akit üldöznek, és a pulthoz siet.

ALDI: - Helló! Remélem nem maradtam le. Az egyes sorszámot kérem!
BET: - Milyen sorszámot?
ALDI: - Az egyest! (Hunglish kiejtéssel) Number van!
BET: - Mi van?

Aladár lazára igyekszik venni a stílusát – időközben nyilván átgondolta belépőjét – ezért egy képzeletbeli diszkó dalt dúdolva aprókat ring és vállát időnként fel-felrántja. Kamaszosan ritkás szakállát jelentőségteljesen végigsimítja.

ALDI: - A villámrandira foglalnék időpontot, és kérném a sorszámot! Az egyest. Telcsin már kétszer bejelentkeztem. Ja! Egyébként Szőke vagyok.
BET: - Szőke?

Betsy arcán végre kisimulnak a ráncok, és elengedi a pult alatt tárolt, és eddig a pillanatig görcsösen szorongatott baseballütőt. Közelebb húzódik Aladárhoz, beszédét lelassítja, mintha egy retardálthoz beszélne:

BET: - A villámrandi este tízkor kezdődik ember! Most öt óra van.
ALDI: - Vágom. Azért jöttem előbb, hogy én legyek az egyes.
BET: - Sorszámot majd a főnök ad neked, ha bejön… úgy fél tíz felé.
ALDI: - Aha.

Aladár arcára közben visszakúszott az a feszült, lelkes, várakozással teli kifejezés, mint mikor a pulthoz lépett. Némákat pislog és farkasszemet néz Betsyvel. A nő még előrébb hajol és próbál a feketekeretes szemüveg mögé nézni:

BET: - Mi van! Itt vagy még?
ALDI: - Aha. Nem baj, megvárom.

Betsy arckifejezése átmegy értetlenbe. Közben futólag felméri Aladárt. Csak halkan magának:
BET: - Öcsém, ezzel a szakáll micsodával jöttél végig az utcán? Este hasítani fogsz vele, az biztos.

BET: - (Aladárhoz) Szóval! Ez itt nem váróterem. Addig mit adjak inni? … Egyeske!

Aladár boldog. Biztos benne, hogy Betsynél bevágódott. Ahogy azt mondta, egyeske. Aladár biztos volt benne, ha nem talál valakit a villámrandin, akkor itt van neki Betsy. Őt már sikerült meghódítania. Ebbe mélyen belegondolva, ismét felszínre tört benne a táncparkett ördöge. Aprókat mozdít felsőtestén és halkan dúdol egy ismeretlen dal-félét.

ALDI: - Valami izét. Valami erőset. Ja! És nem baj, ha olcsó.
BET: - Mit szólnál egy teához?
ALDI: - Tea? Az jó.
BET: - Oksa! Készítek neked egy Longájlendájsztít! * (Long Island Iced Tea)
ALDI: - Jól hangzik. Cukrot csak keveset. Hm… Inkább két édeskével, ha kérhetem.

Huszonkét perc elteltével Aladár a különleges teától totál bebódulva a bárpultnál ül, szeme a pultos dekoltázsába veszve, nyelvével kéjesen terelgeti a szívószálat az előtte lévő pohárban. A hosszúkoktélos pohárban lévő kis ernyőt, mint egy mellbimbót vágykeltően, körkörösen simogatja. Aladár kéjtől szétfolyó arccal, szemével végre kiemelkedik a dekoltázsból, és a pultos viszolygó arcára téved. Szemük egy pillanatra összeér, Betsy tekintete süt az undortól:

BET: - Pfuj!

Aladár tudomást sem véve az egészről, még mindig átitatva a teától és a vágytól, széles mosollyal az arcán:

ALDI: - Tudja, odavagyok a dombokért, de főleg a hegyekért. Bázisugró vagyok. A kiálló ormokról mellbe vetem magát… ööö izé, a mélybe vetem magamat. – (és mint egy idióta mosolyog.)
BET: - (az undor továbbra is ott marad az arcán.) Húzz el!

Aladár mintha egy pillanatra visszatérne a Föld nevű bolygóra:

ALDI: - Bocsi! Mondtam valami olyasmit? - Hebegi zavartan, és orron szúrja magát a szívószállal. Bárgyú vigyorral a nőre emeli tekintetét, orrából vékony vércsík kezd folyni.


* Long Island Iced Tea
Ártatlan külső, halálos belső: Long Island Iced Tea

Látszatra egy átlagos jeges tea, azonban egyet-kettőt elfogyasztva már egészen más hatás alá kerül az ember. Az ötféle alapszeszből készült ital az igazán kemény férfiak kedvence.

ÖSSZETEVŐK:
1, 5 cl tequila,
1, 5 cl vodka,
1, 5 cl fehér rum,
1, 5 cl gin,
1, 5 cl triple sec,
2, 5 cl citromlé, vagy lime-lé,
3 cl cukorszirup,
Kólafeltöltés.

03

A lakásvizit

Képernyőn megjelenő szöveg: Eközben a város egyik lakásában…
Helyszín: Aladár bérelt garzon lakása.
Szereplő:
Klárika [KLR]

Az egyszemélyes tisztaság-kommandó, bejelentés nélküli, spontán lecsapása, lakásvizitelése. Klárika, Aladár szállásadója, főbérlője, valamint egyben munkatársa is. Ötvenes évei vége felé járó özvegyasszony. Szereti a rendet és a pálinkát.
Sötét van. A szoknyás, fekete alak kis elemlámpával cikáz a falakon. Óvatosan, mint egy nindzsa, körbejárja a kis lakást. A vastag kötélnél, ami a szobában 1 méter magasságban ki van feszítve, megáll, és közelről is megvizslatja. Értetlenül rázza a fejét és magában motyorog (nem érteni). Bemegy a fürdőszobába, megvizslatja a kádat és a csapot. A tisztaságot ellenőrzi. Aztán ki a szobába. Szó szerint átmegy jampiba. A Limbó hintót énekli:

KRL: - Kitört a pesti limbó láz… - és átlimbózik a kötél alatt. ( Persze nem megy, és fenékre huppan. Motyorogva káromkodik.) Feltápászkodik, majd oda sántikál az ágyhoz. A lepedőt cikázza a fénnyel, aztán a klasszikus recskafelszerelést világítja meg. (nyomóadagolós kézbalzsam, a földön gyűrött papír zsebkendők és PLAYBOY számok. Megint motyorog valamit (szintén nem érteni) aztán halkan a limbó hintót dalolva kimegy a konyhába. Táskájából előveszi rózsaszín kupakos ásványvíz palackját és húz egy kortyot belőle. Kicsit krákog tőle:
K: - Mindenki őrült limbót ráz… előkaparja kulcscsomóját, megrázza és elhagyja a lakást.

04

A villámrandi második felvonása

Helyszín: Még mindig ugyanaz a vendéglátó egység. Két beszélgető férfi a pultnál, néhány fiatal pár a távolabbi asztaloknál.

Szereplők:
Aladár [ALDI]
Betsy [BET]
Kármen [KÁM]
Presszó közönség [statiszták]

Aladár gázos villámrandevúja tovább pereg. Megjelenik a színen Kármen. Egy kihívóan öltözött hölgy. Igazából, randikra specializálódott kurva, aki kifutott már a legszebb éveiből. Ötvenen túli világát erős sminkkel igyekszik elfedni. Időközben Aladár „leköltözött” a bárpultról egy kis presszóasztalhoz és papír zsebkendőt dug az orrába. Fejét teljesen hátratartja, már- már hanyatt esik a székkel. Háttérben Betsy, a pultos mobilozik:

BET: - Itt ül a kis féreg a pofámban és felfal a szemével. Tisztára úgy érzem, hogy nyálas lett a bimbóm. - Ösztönösen megérinti mellét. Hátán átszalad a hidegrázás. Megborzong.
BET: - Komolyan mondom, ha nem lennék ennyire nőies, szájba rúgnám.

Aladár pofát vág a hallottakra, ingatja a fejét, és gúnyosan utánozva Betsyt:
ALDI: - Ha nem lennék ennyire nőies…
Majd némán, „pletykásan” tovább mozgatja ajkait. Továbbra is hátravetett fejjel, és behunyt szemekkel hintázik a széken.
Kármen a hallottak hatására aktivizálja magát. Eligazítja melleit, (szinte kiemeli őket a kisméretű kosárból) Aladár asztalához lép és megszólítja őt:

KÁM: - Szióka! Kármen vagyok!

Aladár még mindig némán hintázik. Úgy tűnik nem hallja Kárment.

Kármen teljesen fölé hajolva:
KÁM: - Hellóka, leülhetek?

Aladár, mint aki mély álomból riad fel:
ALDI: - Mit?

Kinyitja szemét, megijed a fölé hajló Kármentől, és elveszti egyensúlyát. Teljesen hátrabillen. Reflexszerűen a nő vállán ringó táska szíjához kap. Kármen a hirtelen rántástól előrebukik és lefejeli Aladárt, aki hátra zuhan, és magával rántja a nőt.

A gyér létszámú vendégsereg egy emberként vihog a páros esésen. Aladár és Kármen felpattannak a földről, villámgyorsan helyre igazítják a székeket, és mintha mi sem történt volna, ülnek az asztalnál. Mindketten lazára igyekeznek venni a figurát, ezzel is bagatellizálják a közös földharc eseményét.
Tehát Kármen és Aladár az asztalnál ülnek. Aladár orrából papír-zsebkendő lóg ki, tekintete még mindig az ég felé.

ALDI: - Mennyi pókháló…

Míg Aladár a rejtett pókhálók felderítésével van elfoglalva, Kármen rendezni igyekszik megtépázott sminkjét. Nyilván, a szexiparban dolgozó hölgyek a kor előrehaladtával egyre csak bővítik a segédeszközök és figyelemfelkeltő praktikák tárházát, ha meg akarják őrizni szépségüket és kihívó bájukat. Kármen mostani tekintete, mint egy huskyé. Felemás színű írisszel, mert a földharcnál kiesett a kék színű kontaktlencséje. Homloka hajszálcsíkban felrepedve, épp leragasztja, eközben barna szemével erősen bebandzsít. Majd a retiküljének támasztott tükörben húzza ki türkiz árnyalatúra kikent szemhéját:

KÁM: - Hogy egyesek milyen rámenősek! Így leteperni az embert.
ALDI: - Sajnálom. Kicsit feszült vagyok. Még nem kaptam meg!
KÁM: - Mi csodát nem kaptál meg drágám?
ALDI: - Az egyest!
KÁM: - Bocsika, de nem értelek.
ALDI: - Azért jöttem előbb. Villámrandi. Én leszek az egyes. Nálam kezdődik a sor.
KÁM: - Aha.
ALDI: - Ne haragudjon, hogy lerántottam… és hogy a földre… én persze már megszoktam, keménynek kell lennem. Bázisugró vagyok. Csak kiállok az oromra, és huss! Bele a mélybe!
KÁM: - Ki áll az orrára és zutty bele! Ez izgisen hangzik!

Alig érteni Kármen szavát, mert közben már a száját rúzsozza. Kacér pillantást vet a pultnál ülő egyik férfira. Fényes, túlkent ajkait nyaldossa, és mosolyog. Fogai ijesztően nagyok, sárgák és lepedékesek.
KÁM: - Innék valami jó erőset erre a kis izgalomra.

Aladár teljes süketségben szenvedve:

ALDI: - Sok ugrásom volt. Ebből kettő négyezer feletti.
KÁM: - Négyezer felett gondolom már eléggé kiszárad az ember torka, nem?
ALDI: - Volt, hogy fenn ragadtunk a hegyen és havat forraltunk, vagy zuhanás közben a felhőkből ittunk.
KÁM: - Én még nem ittam felhőt, viszont most egy kis vodka-martini is megtenné. … és állát megemelve feszülő tokáját simogatja, ami olyan, mint egy galapagosi teknős nyaka. Ráncos és sercegően száraz.

05

A ködről kicsit bővebben

A képzeletbeli képernyőn megjelenő szöveg: Eközben egy messzi-messzi mérlegházban…
Helyszín: A Főnök birodalma. Volt sertéstelep.
Szereplők:
Főnök [FNK]
Csubi [CSU]

Távol mindentől, egy használaton kívüli sertéstelep. Két egymás mellet álló hosszú, omladozó téglaépület. Hátrébb félig álló, düledező épületmaradványok, a háttérben kopár jegenyefasor. Egy-két leharcolt mezőgazdasági gép- és tartozékaik. Előtérben az egyetlen épnek mondható Tsz porta- és mérlegház egyben. A Főnök irodája.
Az iroda belseje elhanyagolt. Repedezett, pókhálós falak. A bútorzat hatvanas évekből itt maradt székek, íróasztalok és düledező szekrények. A páncélszekrény rozsdás, és hiányzik az ajtaja. Egy kockás pléd helyettesíti az ajtót. Az egyetlen jó állapotban lévő tárgy a helyiségben egy demizson, mely az asztalon áll, és tavalyi szilvapálinka pihen benne. A két alak az egyik asztal előtt ül. A Főnök kényelmesen, hátradőlve, egyik lábát egy kihúzott íróasztalfiókon pihenteti, Csubi előre hajolva, szinte lebegve a szék fölött.
Emelkedett, felfokozott hangulatban győzködi a Főnököt, hogy kezdjék el a hegyeskedést:

CSU: - Vagy velem, vagy nélküled Főnök! Én valakivel megcsinálom. Ez má’ fix!
FNK: - Vagy… kivel nem vagy? Lassabban kicsit…
CSU: - Lassabban? Nincs sok idő. Igazából nincs is idő gatyázni. Egy fél éve próbállak meggyőzni. Itt van a nyakunkon a tél.
FNK: - Hát győző… (csuklik) győ-zöl-kö-döl az má’ fix.
CSU: - Nem is tudom, miért kell győzőzni? Nagyjából kétszáz millkó! Tisztán! Már vagy ezerszer kiszámoltam. Nem is értem, hogy miért nem csináljuk már.

A Főnök egy nagyon különleges képességgel rendelkezik. Egy bizonyos pénzösszeg elhangzása után egyik pillanatról a másikra képes kijózanodni. A pénzösszeg mértéke változó. Mindig az dönti el az adott mennyiséget, hogy a Főnök kiadja, vagy zsebre rakja azt.

Lassuljál kicsit. Miért érné meg nekem ez az egész hogyishívjákolás?
Hogy érné meg kétszáz milkó?
Mondd ki még egyszer az összeget! Lassan, érthetően.
Kétszáz millió.
Kétszáz millió mi? Mondd ki még egyszer az összeget! Lassan, érthetően, és pontosan.
Kétszáz millió Forint.
Hm! És az mind az enyém?
Hát a fele.
Na, ez az! Melyik fele? A kisebbik, vagy nagyobbik fele?
Fifti-fifti.
Persze Pit-tyú! Fifti-fifti. Akkor gondolom a beszálló is Fifti-fifti.
Nekem most a földben van a pénzem.
Ásd ki!
De jó pofa vagy. Nem is tudom kitől vettem „jó áron” azt a földet?
Örülj, hogy eladtam neked. Mennyi fa van rajta?
Egy sincs.
Ja! Tényleg! (Pár pillanatnyi kínos csend) - Földet vettél, nem fát! Nem igaz? (Kínos nevetés)
Ezt hagyjuk inkább!
Jól van. Azt mennyibe lenne nekem ez az egész hegyes dolog?
Úgy számoltam, tíz.
Tíz mi? Mondd ki még egyszer az összeget! Lassan, érthetően.
Tíz millió.

A főnök feláll és hátratett kezekkel sétálgatni kezd fel-alá.
Az baszott sok pénz, öcsém!
Három is sok egy erdőért, amit nem látok a fától, vagy, hogy is mondják.

Kínos csend. A Főnök megragadja a demizsont, és mindkettejüknek tölt.

Na, Isten- Isten! … és ha tényleg akarsz valamit a hegyeddel kezdeni, akkor az erdőről most ejtettünk szót utoljára. Rendben?
Rendben!

Isznak. A Főnök sarokba vágja a poharát, Csubi követi példáját. Már egy kisebb üvegtörmelék halom látható ott.

Na, akkor beszélgessünk most már komolyabban egy kicsit. Vegyél papírt meg ceruzát.

06

Vakrandi harmadik felvonása
Helyszín: Még mindig ugyanaz a vendéglátó egység.

Szereplők:
Aladár [ALDI]
Betsy [BET]
Kármen [KÁM]
3 fős asztaltársaság - fiatal férfi, egy mondatos statiszta: [STA 1] (2 fiatal lány)
Presszóközönség

Sok beszélgető férfi a pultnál, fiatal párok mindenütt. A presszó, mintegy varázsütésre megtelik emberekkel. Hangosabb lesz a zene is, vihogás-csörömpölés mindenhonnan. Aladár kis presszóasztala rendesen tele van pakolva. Papír zsebkendő, hosszú WC lánc, kulcstartó, stb. Szinte egy terepasztalt rendezett be, és most szemlélteti legutóbbi kalandját. Kármen unott arckifejezéssel hallgatja Aladárt. Látszik rajta, hogy mindentől szenved, de főleg a szomjúságtól.

ALDI: - Négyezer-hatszázon voltunk, amikor észrevettem, hogy a jégcsákányt és a paplanernyőt az alaptáborban hagytam. Gyorsan visszamásztam érte, és amíg a többiek a falon lógtak én utat törtem az élen. Elsőnek értem a csúcsra - (előtérbe tolja a hegyesre hajtogatott papír zsebkendőt) – a folyó épp alattam – (WC láncot tekergeti) – a többiek még ott lógnak a falon felfele, de én már innen ugrom a bázist. Szerencsém volt, na meg a rutinos évek, mert a nagy sietségben - ezt most nem fogod elhinni - de a paplant rántottam ki a sátorból és azzal szeltem a szeleket. Annyi időm még volt, hogy háromezer-kétszázon összecsomóztam a takaróm négy sarkát és behomorítottam alá. (Ehhez feláll, és eljátssza a nagy homorítást) - Ekkor kifeszült az egész, és…

Kármen ásít egy óriásit és végighúzza tenyerét a torkán.

KÁM: - Figyusz! Hoznál nekem egy kólát? Egy jó nagy adag kólát!
ALDI: - Persze!

Aladár a tömegen keresztül odavergődik a pulthoz. Rendelni szeretne, de Betsy észre sem veszi. Jókedvűen kacarászik az egyik férfi vendéggel. Aladár talán egy kicsit halkan, de belekezd:

ALDI: - Légy szíves! Izé! Betsy! Gondolom már itt a főnök. A vakrandi-sorszám, amit már délután…

Betsy odaveti:
BET: - Vársz!

Még pár kedves halk szót odabúg a férfinek, aztán szájához emeli kezét, hogy ne lássa senki és egy puszit dob neki.

Betsy Aladárhoz:

BET: - Mondjad!
ALDI: - Az egyes sorszám…, azaz a Főnök bejött már, hogy izé…
BET: - Nem!
ALDI: - (kicsit félszegen, kicsit jópofát játszva) Akkor két pepsi vagy coca-colát léccike jéggel. Csákány nem kell hozzá! Hoztam magammal! Ja, és olyan drága, izéteát se kérek!

Betsy, aki az előbb még kedvesen mosolygott egy másik vendégre, magára vette az utálatos nézését, és kétszeres áron kiadja a két italt:

BET: - Ezerkettő lesz.

Aladár átad egy ezrest és nagylelkűen:

ALDI: - Hatszázból kérek!
BET: - Mondom ezerkettő!
ALDI: - A kettő?
BET: - Nem, baszd meg! EZERKETTŐ!

Aladár értetlen kifejezéssel az arcán átad még egy ötszázast. Látszik rajta, hogy teljesen fonalat vesztett, azt sem tudja most mennyi az annyi.
ALDI: - Nyolcból, nem négyből kérek!
BET: - Tartsd meg!

Aladár nagy nehezen visszavergődik az asztalhoz, ahol már hárman ülnek és röhögcsélnek. (1 fiatal férfi, 2 fiatal lány) Kármen lelépett. Igazából a pultnál ülő két férfi közt enyeleg. Aladár zavartan leteszi a két kólát az asztalra.

STA 1: - Kösz! Nekem meg lécci hozz egy sört!

Aladár némán összeszedi a „terepasztalon” szétszórt tárgyait és kisomfordál a kocsmából.

Folyt köv...

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Somolygó
· Kategória: Forgatókönyv
· Írta: wokendreamer
· Jóváhagyta: Syringa

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 203
Regisztrált: 3
Kereső robot: 26
Összes: 232
Jelenlévők:
 · Déness
 · Toth Janos Janus
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.329 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz