Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Máról a Holnapra

, 483 olvasás, VDavid , 2 hozzászólás

Remény

Gyermek vagyok, serkenő a holnap tavaszán
elmélkedve fekszem
behunyva szemeim, lelkem az égre szegezem!

S bár egykoron, vissza a múltba
a füszálról a harmatnak cseppjét lecsurrantva
tétova bár, de nyugton sose maradva.

Azt mégis láttam, láttam egy cseppet
cseppet az életből, s talán egyet
egyet egy lélekből mit egy, egy másikból letépett.

S ki lehetnék márol a holnapra?
Talán egy felnőtt, ki gyermekéveiből egyet félretett?
Vagy egy gyermek, ki felnőve, egy gyermeket felnevelt?

Várom a holnapot gyermekként
Várom a holnapot karomban ölelve gyermeket
Büszkén szólítva gyermekemnek, kit holtomiglan őszintén szerethetek!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Remény
· Kategória: Vers
· Írta: VDavid
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 350
Regisztrált: 2
Kereső robot: 40
Összes: 392
Jelenlévők:
 · arttur
 · oprae


Page generated in 0.5498 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz