Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Trópus-illat

, 73 olvasás, Vox_humana , 10 hozzászólás

Álom

Mezítláb futok eléd, oly' könnyű most a lábam,
lelked virágait álmodom, azúrkék csendedre vágyom.

Nyugalom vagy és béke, csipke-felhőkből vetek ágyat,
jelet karcolsz az égre, csellel oldod néma számat.

Szavad édes, finom nektár, fáradt lélek finom étke,
elhoztad a Tejút fényét, léted szívembe vésted.

Ott, hol karjaink szétválnak, csillagok hullnak a mélybe,
ha majd jössz, utat mutatnak a trópus-illatú éjben.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Álom
· Kategória: Vers
· Írta: Vox_humana
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 35
Regisztrált: 2
Kereső robot: 46
Összes: 83
Jelenlévők:
 · Sheodon
 · Thalassa


Page generated in 0.0708 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz