Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Trópus-illat

, 176 olvasás, Vox_humana , 10 hozzászólás

Álom

Mezítláb futok eléd, oly' könnyű most a lábam,
lelked virágait álmodom, azúrkék csended a vágyam.

Nyugalom vagy és béke, csipke-felhőkből vetek ágyat,
jelet karcolsz az égre, csellel oldod néma számat.

Szavad édes, finom nektár, fáradt lélek finom étke,
elhoztad a Tejút fényét, léted szívembe vésted.

Ott, hol karjaink szétválnak, csillagok hullnak a mélybe,
ha majd jössz, utat mutatnak a trópus-illatú éjben.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Álom
· Kategória: Vers
· Írta: Vox_humana
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 32
Regisztrált: 2
Kereső robot: 50
Összes: 84
Jelenlévők:
 · aron
 · boszorka


Page generated in 0.0761 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz