Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Zsoltár 11.-15.

, 112 olvasás, Vox_humana , 12 hozzászólás

Hit és vallás

      11. zsoltár: Szenvedély póráza

      Szeretlek Uram. Hallgasd meg imám,
      Látod, sötét köröttem a világ.
      Fényre vágytam, szereteted kértem,
      Nyújts ki a kezed, enyhítsd a vétkem.

      Egyszer, régen, bolondul szerettem,
      Elvetted őt, lázongtam, nem hittem,
      Szégyentelen pokolba taszítva,
      Hagytad fájó szívem megtiporva.

      Homokköveket emeltél körém,
      Özvegységem fátylát tetted fölém.
      Páros rímet papírra karcoltam,
      Lelkem küzdött, démonnal harcoltam.

      Napok martak, mint éhes hiéna,
      Álmaimban gyötört egy kiméra.
      Kérlek Uram, legalább nevessél,
      Ne szenvedély pórázára vessél.

      12. zsoltár: Meghasonlott falevél

      Szeretlek Uram. Hallgasd meg imám,
      A sors megannyi kínt szabott ki rám.
      Te nem enyhítetted bűnös lelkem,
      Legtöbb vigaszom a fényben leltem.

      Falevél voltam, szél játszott velem,
      Csendben meghasonlott az életem.
      Halk szavaim nem hallottad mégsem,
      Semmiség volt, amit tőled kértem.

      Uram, félelmed tiszta és örök.
      Sötétségben darabokra török.
      Akár kemence tüzében égjek,
      Hitem nélkül te mégse hagyj, kérlek.

      Ne vedd el a fényt, leszek én bármi,
      Derítsd szívemet, mutasd hibáim.
      Áldani fogom mindig a neved,
      Szeresd ezt a kis hulló levelet.

      13. zsoltár: Szívem tisztessége

      Szeretlek Uram. Hallgasd meg imám,
      Súlyos bilincsed nehezedik rám.
      Elzárkózol zsolozsmáim elől,
      Hideg vermed kígyófészke megöl.

      Mormolom imáim meggyötörten,
      Vaksötétben, csontom összetörten.
      Keserűség, mivel jól lakattál,
      Szégyentelen szavakkal itattál.

      Tőled függ a jó is és a rossz is,
      Olthatatlan vágyakat ne ossz ki.
      Igéimnek bolondult értelme,
      Sóvárogva várja a kegyelmed.

      Egyetlen betűm se legyen méreg,
      Uram, segítsd, ki engem nem értett.
      Látod pőre lelkem fájó mélyét,
      Ne hagyd veszni szívem tisztességét.

      14. zsoltár: Emelj a fénybe

      Szeretlek Uram. Hallgasd meg imám,
      Fény legyen végre az egész világ.
      Kacajt hallassak, könnyet ne ejtsek,
      Engedd, tisztán, őszintén szeressek.

      Adtál érzést. Most haldoklom érte,
      Örvénylő mélység rettent, s a vétek.
      Ki ő, ki fölém szivárványt festett,
      S karjában tartott, fázó elestet.

      Elveszett lélek, vagy tiszta gyermek,
      Kit fényszikraként szívembe rejtek,
      Vagy vágyott szépség végállomása,
      Sötét világom rövid áldása.

      Talán vágynak emelt hazug oltár,
      Szenvedéllyel bélelt édes kaptár.
      Ne taszítsd mégse hozzám a mélybe,
      Emelj fel hozzá, emelj a fénybe.

      15. zsoltár: Életem egén

      Szeretlek Uram. Hallgasd meg imám,
      Ne szabj ki még több büntetést reám.
      Elvettél mindent, mi még éltetett:
      Szülőt, társat, imádott gyermeket.

      Felégetted életem, otthonom,
      Ne hagyj remény nélkül a romokon.
      Áldd a barátot, s kiket szeretek,
      Hagyd, a fény legyen féltett kedvesem.

      Elszomorít ez a sötét világ.
      Nincs itt egyetlen szál csillagvirág,
      Kóró, szarkaláb, pipacs, nefelejcs,
      A Hold is csak bágyadtan szendereg.

      Engedj álmodni, hagyj fényben élni,
      Szeretni mindig, csak ritkán félni.
      Mosolyom legyen egy falat kenyér,
      Láng pajzs legyél életem egén.



Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Hit és vallás
· Kategória: Vers
· Írta: Vox_humana
· Jóváhagyta: ÉvIda


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 26
Regisztrált: 2
Kereső robot: 56
Összes: 84
Jelenlévők:
 · aron
 · Oasev


Page generated in 0.0715 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz