Felkapott a szél egy papírlapot,
Valami vihar is készült festeni az égboltot,
Az a vihar a széllel sercegett, suttogott.
Azt mondta, ne maradjak, hogyha nem akarok,
Mint ez a papír, úgy repülhetek, indulhatok,
Aztán majd meglátjuk, ki hol lyukadok, hova jutok,
Útközben enyhülnek, majd kihunynak az indulatok.
Felkapott a szél, mint egy papírlapot,
Gyorsan megpörgetett, összegyűrt, majd kisimított,
Közben motyogva, hadarva, nevetve lódított.
Azt mondta, ne maradjak, hogyha nem akarok,
Mint az a papír, elrepülhetek, indulhatok,
Aztán majd meglátjuk, ki hol lyukadok, hova jutok,
Útközben enyhülnek, majd kihunynak az indulatok.
Bármit kérhetek tőle, és megkaphatok,
De a kérdésre választ tőle sem tudhatok;
Az alma a fáról, íz, érzés vagy álom,
Egyedül megtalálom?