Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Álom paradoxon

, 167 olvasás, Jade_Sarkany , 4 hozzászólás

Gondolat

A minap, lefekvéskor ez járt a fejemben:
„Vajon álmodom már, vagy csak eltévedtem?”
Ha eltévedtem, akkor most ébren, vagy álmomban?
S ha csak álmomban, akkor hogy van ez valóban?

Mikor lefekszem, elalszom, az életem szép lesz.
Az ébrenlét viszont legtöbbször rémes.
De vajon mikor alszom, nem akkor vagyok ébren?
Jő az álom, s lassan magamat sem értem.

Nappal fáj az élet, és görcsös minden mozdulat,
éjjel viszont megélem minden álmomat.
Persze, nekem is van rémálmom, néha, nagy ritkán,
de az vajon ébrenlét? Vagy tényleg álom csupán?

A valóság és a homály egyre csak keveredik,
elmémben a tombolás mind inkább csendesedik.
Lassan elérem a Föld magját, a csillagokat,
álmodom, már biztos, mert jól érzem magamat.

Reggel a valóság rám ontja búját, bánatát,
az ébredés szab csak mindennek határt.
Megalkuvás, közöny, nem kívánt hallgatás,
estére az ébrenlét rémálom, semmi más.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Jade_Sarkany
· Jóváhagyta: ÉvIda


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 12
Regisztrált: 4
Kereső robot: 15
Összes: 31
Jelenlévők:
 · boszorka
 · GoldDrag
 · gszabo
 · zitaolah


Page generated in 0.0268 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz