Amatőr Művészek Fóruma

interaktív kortárs művészeti portál

Navigáció

A1 - 1008 X 80px

Vers: Önfeledt agyalás

2018-05-24 17:00:02, 296 olvasás, fellegváry , 7 hozzászólás

vers, versek, abszurd, hihetetlen,

Önfeledt agyalás, míg a tojásból kikel a művészi láz,
és mindjárt fényt kér - palettán kupacozik az
el nem készült mű -, de felsüt a napvilág;
Remeg a sok ecset, izomból mártózó pamacs
kacsingat kezem felé.

Ihol hát ötlettarisznyám: önkéntes "dizájn",
itt az emlékzsák is, pár tejes pohár, meg a száj,
meg a fogak, s a fehér vakablakvariáns,
mért kell mindent fehérre formálni?
Vajon a szavak zöldek?

Hagyom akkor az ecseteket, inkább a szó dallamát,
a szó rejtelmét, értékes belsejét szeretném
valahogy megtanulni, leképezni, hogy saját
képtáram legyen az igékről főleg, és könnyedén
öltöztessem zöldbe valamennyit,

mert a kék már eleget volt életem része, bús,
hideg szavakkal többé sose találjak rá.
Most kell feledni a melankóliát, sok méla passzus
kerüljön faládába: félkilós lakatot rá!
Vajon ennyire egyszerű?

Kinyomtatom