Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Post mortem

, 47 olvasás, vihar , 7 hozzászólás

Szerelem

Ha meghalok, mert meghalok,
Ne sírj, ne bánd a holnapot,
Ha hiányzok, csak gondolj rám,
Ott leszek a szíved táján.

Nem veszítesz majd semmit sem,
Csak világi gyarló testem,
Hisz lelkem rég benned lakik,
Ott éli mindennapjait.

Ha meghalok, mert meghalok,
Ne sírj, ne bánd a holnapot,
Örökre hajtom le fejem,
Örökbe adom szerelmem.

Vigaszom, ha szomorú vagy,
Imádság érted minden nap,
Megmutatom Istent, hogy lásd,
Világom összes angyalát.

Ne tudja senki, hol vagyok,
Zárd magadba a tegnapot,
Ne emelj fából keresztet,
Halottnak is neked legyek.

Porom hulljon majd homokba,
Vagy a Duna vize mossa,
Közszemlére engem ne tégy,
Testem pondrók ne ehessék.

Ha meghalok, mert meghalok,
Ott örök csendbe maradok,
Helyette itt marad e vers,
Mit suttognak a porszemek.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: vihar
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 19
Regisztrált: 4
Kereső robot: 52
Összes: 75
Jelenlévők:
 · Dermida
 · Kasperl
 · kovacsgabor
 · Tóth János Janus


Page generated in 0.064 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz