Amatőr Művészek Fóruma

interaktív kortárs művészeti portál

Navigáció

A1 - 1008 X 80px

Vers: Végleg

2018-05-10 13:00:02, 234 olvasás, lyanoka , 6 hozzászólás

vers, versek, sajgó, bánat, lélek, bú, búbánat, szomorúság, fájdalom,

boldog emléket kérek
de nem olyan sápadt kéket
amit a mesékben regélnek
csak olyan kicsi szimplát
amelyben őrölt színt lát
aki festi

széles mező sarában
bandukolok magányban
a bokámat húzza nyúzza
lépteimet elaprózza
mégis megyek, ugrok bele
felhőidig fröccsentem fel
nevetésemet

egyik láb a másik után
előbb bátran aztán sután
minden percet megragadva
minden újat megtanulva
egyszer felnőtt egyszer gyerek
víg mosollyal a félelem
karikatúráját húzom ki tussal
és kacagok a kis butussal
mert én alázom
és én éltetem
ha akarom széttéphetem
ezt is

rajzolj nekem kérlek
fess álmokból képet
ami a lelkedből fogant
igen, valami olyant
mindegy csak szép legyen

picit megsimogatom
aztán visszaadom
végleg

Kinyomtatom