Navigáció


RSS: összes ·




Prózavers: A lótusz csókja

, 68 olvasás, lyanoka , 9 hozzászólás

Segélykiáltás

elalél magától
és újfent enni kér
a tiltott vágyától
de tagadja még

önnön irigye
s megfakult írisze
tekint a semmibe
csak ül megomolva
mindenre megorrolva
ahogy a lehetőségek köteléke füstté lesz
úgy szerez újabb üszköt heget
önkínzatása fegyvert vált
kapaszkodik: nincs hová
nincs tovább

ami még van
kidönti mint moslékot
a gyöngyöt
a göröngyöt
nem ugorja át
csak az álmok kapuját

a gondolat már akarna
de a tett még tétova
lépést sem tesz
máshova
máshogyan
repít messzire
a lótusz csókja

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Segélykiáltás
· Kategória: Prózavers
· Írta: lyanoka
· Jóváhagyta: ÉvIda

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 24
Regisztrált: 6
Kereső robot: 49
Összes: 79
Jelenlévők:
 · Dermida
 · Kasperl
 · kovacsgabor
 · Kránitz Laura
 · Menda
 · Tóth János Janus


Page generated in 0.0675 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz