Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Együtt magammal

, 434 olvasás, lyanoka , 18 hozzászólás

Ezek vagyunk

tétován tántorgó tövisek
simogatnak ölelnek
becéznek
nekik még kellek
sebekre szomjazva belém vernek
a szavak lobogva ócsárlón
de én megbocsájtok
mint mindig
ha eljutok a kintig...
de inkább bezárva maradok
kimondatlan szavakból aratok
kötök kévét
könyörgök békét
önmagam tükrében
jóságom bűnében
menekülnék innen el
de tévedek
hisz nincs szárnyam
csak vágyam
perzselt tollaknak árja...
veled is csak úgy veszekszem
ahogyan Krisztus lóg a kereszten

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: lyanoka
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 61
Regisztrált: 1
Kereső robot: 13
Összes: 75
Jelenlévők:
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.0739 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz