Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Kezdet és vég

2018-05-01 19:43:29, 432 olvasás, Vox_humana, 14 hozzászólás


Rád gondoltam mint egykor Genesisben
megírt történetben kezdet és vég
mert sötétség és világosság mit nekem teremtettél

ellentmondó kettősségben formáltál meg újra
s hogy bűnbe estem te nem tehetsz róla
a kígyó is levedli bőrét csupaszon vonaglik pőrén

az Úr akarta vagy múló szeszély a pillanatban van veszély
bábeli zűrzavar ki itt ki ott kavar lángokban áll az elhagyott ugar
vizet sem hoz már vízözön lesütött szemmel elveszünk kézen-közön

születünk és meghalunk bűnökben sokasodhatunk
megváltásért puszta szóval ne ígérj Jákob is meghalt semmiért
számodra sem jön el a Kánaán míg tétlenül várod a csodát.

Rád gondoltam mint isten nevére Mózes
kinek kőtáblája már az intelmekkel elveszett
csak sötétség és világosság mi itt maradt nekem.





Megjegyzés: „Amit szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük. ” (Mt. 7. 12)

Sors

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sors
· Kategória: Vers
· Írta: Vox_humana
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 320
Regisztrált: 0
Kereső robot: 23
Összes: 343

Page generated in 0.6895 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz