Navigáció


RSS: összes ·




Ballada: Májusfa

, 238 olvasás, hazugsagok , 10 hozzászólás

Sajgó lélek

tüskét tüsszentesz
holdudvarra kikötötted
szemed járását
hunyt parázsba tetted
azt, ami már mögötted
eszed most szárazát

parafaszín bőröd mállik
s ha bújnál, hopp az éjszakáig
érsz, meztelenül
mert kicsit mátós vagy, olyan részeg
a föld alattad mákos rétes
álld a port, veretlenül

kendőt szél visz, akad az ágra
mindenfelől kutyák ugatása
hallik, messzibe
ropog a csizmád szára
jaj, nem jutsz már pihenő ágyra
ne emlékezz semmire

volt leány, csókja pára
most súly, dísz az ecetfára
így készül
hunyt parázsba tetted
azt, ami füst lett mögötted
szárazat nyelsz végül

ki legény a gáton?
ki jár táncot törött poháron
szédülve, sírva
ahány kis seb talpán
hát, annyi út a tajgán
meddig bírja?

csöndlakat zár kutyaszájat
egyenesítsd májusfádat
van-e kenderkötél?
ne billegjen, legyen rája
savanyú dísz, szél szitálja
a másik felén

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Ballada
· Írta: hazugsagok
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 10
Regisztrált: 0
Kereső robot: 13
Összes: 23

Page generated in 0.0509 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz