Amatőr Művészek Fóruma

interaktív kortárs művészeti portál

Navigáció

A1 - 1008 X 80px

Vers: Rózsaszín bárányfelhők

2018-04-12 22:57:31, 96 olvasás, Menda , 3 hozzászólás

vers, versek, szerelem, szerelmes, szeretet,

Kinek szíve még meg nem perzselődött,
kinek lelke még nem érezte tüzét,
ki a világot még nem látta rózsaszínnek,
annak minden nap egyformán kel fel.

A lány rózsaszín bárányfelhőn lépdelt,
azt hitte örökké tart az első szerelem,
lebegett mikor a fiúra gondolt,
eszének helyén a szíve zakatolt.

A fiú mennyei tollpárnán repült,
a bájos külcsínnek bűvkörébe került,
ilyen fénylő szempárt nem látott soha,
kéz a kézben repültek és szálltak tova.

Egymást akarták és senki mást,
s míg tartott e csodálatos románc,
fiatal szívük összes zugát
az édes szerelem íze járta át.

Vágyaik légyottja volt ez az érzés,
azt gondolták örökké tart majd e kéj,
de káprázat volt csupán és múló vágy,
mely szép emlék lett egy őszi délután.

Kinyomtatom