Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Mintázz holdat

, 254 olvasás, bacsol , 1 hozzászólás

Erotika

A semmit viselem magamon.
Jól áll nekem (mondom jól áll).
Hát tépd le a karom,
szedj darabokra, őrölj porrá,
ha neked ez gyönyörűség!
S ha úgy tetszik, nyáladdal
gyúrj sarat, s formázz engem újra!
Harapd az ajkam,
míg csurran a vércsepp államon,
s szádon marad a fémes íz!
Fogaddal mintázz holdat vállamon,
hogy fájjon, s felszisszenjek
ha neked ehhez van kedved!
Birtokolj, kóstolj,
ízlelj, nyelveddel simogass,
szippants hát be magadba,
s ne engedj az ölelésből
míg nem robban ölem darabokra,
s melegségem téged ki nem tölt!

A semmit viseled magadon.
Jól áll neked (nekem jól áll).
Hát melleidet markolom,
gyúrom péklapát-tenyerekkel,
fehér kalácsot szaggatok belőled.
Harapok bimbót magamnak,
míg fel nem szisszensz,
míg saját ajkadba nem mar fogad.
Nyelvemmel csíkot húzok testeden,
combok közt oltom szomjamat,
míg rúzsodat maszatolva ujjaim
szádban nyelveddel játszanak.
Hajaddal rántalak magamra,
arcomra, mellemre, ölemre,
kényemre használlak, csókollak
foglak, haraplak, téplek,
beléd furakszom.
Ringatlak, ringatlak magamon,
mígnem sóhajaid elhalkulnak.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Erotika
· Kategória: Vers
· Írta: bacsol
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 23
Regisztrált: 1
Kereső robot: 12
Összes: 36
Jelenlévők:
 · Daku István


Page generated in 0.0435 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz