Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Mester, ha tudhattad volna…

, 499 olvasás, Denes , 5 hozzászólás

Megemlékezés

Nézz most jól körül, mester!
Tépett alomban vajúdik
a nyelv, idegen ember
születik a világra,
él, érez, szól, és kérdez,
mégis minden hiába.
Nem egy törzs, csak az idő
baltája nyomán szétpergett
forgács, elemi erő,
nem tudat, csupán ösztön.
Mester, ha tudhattad volna,
hogy később még mi jön,
lehet, magad sem hiszed,
hogy noha királyt átkoztál,
Aranykor volt a tied.



2017. 03. 02. (Arany 200')

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Megemlékezés
· Kategória: Vers
· Írta: Denes
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 323
Regisztrált: 0
Kereső robot: 28
Összes: 351

Page generated in 0.211 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz