Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Üzenek

, 81 olvasás, vihar , 5 hozzászólás

Sors

Nézd, ott egy csillag hogy ragyog,
rád tekint fényes szemével,
mintha mondaná, - itt vagyok! -
majd elsuhan gyors szelével.

De onnan is téged figyel,
nem tudott betelni veled,
mindig les sárga szemével,
oly szép vagy neki, oly kedves.

Szívesen beszélne hozzád,
de nem mer, éppen szenderegsz,
könny áztatja útja porát,
s reggel, lásd ott a kikelet.

Virágos rétre ébredsz majd,
lesznek ott pirosak, kékek,
mind a csillagos égig hajt,
s letépek neked egy szépet.

Azt a szépet megcsókolom,
s ha másnap újra szenderegsz,
ledobom melléd álmodón,
tudd, soha el nem feledlek.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sors
· Kategória: Vers
· Írta: vihar
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 34
Regisztrált: 3
Kereső robot: 48
Összes: 85
Jelenlévők:
 · blaszlo
 · Thalassa
 · wokendreamer


Page generated in 0.0419 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz