Behúzza karmait a tél,
mint a felszállni kész madár,
a fehér feketére vált:
olvadt hó alatt a határ.
Szántáson szellő lengedez,
fagy rágta rögök repednek
és a szétmálló részein
csillanó cseppek remegnek.
Fák ujjai már nem fáznak,
a nap fénye melengeti,
s földig feszülő sugarak
aranyhúrjait pengeti.
Duzzadó rügyek feszengnek,
csapong madárcsivitelés,
a virágok illatoznak -
felpezsdít tavasz-ölelés.
Megjegyzés: 2018. 03. 09.