Navigáció


RSS: összes ·




Novella: Isten és az Ember - 06. Az ultimátum/részlet/

, 164 olvasás, Forever , 5 hozzászólás

Gondolat

A négyszáz négyzetméternyi területű réten úgy üldögéltek, beszélgettek az emberek a kellemes tavaszi délután, mintha csak kijöttek volna egy kicsit lazítani a szabadba a nagyvárosi forgatagból. Ám valójában szó sem volt erről.
Egyikük, negyven év körüli átlagos megjelenésű férfi, mikor ültéből szólásra emelkedett nagyjából a rét közepén, a többiek, mintegy harmincan köréje gyülekeztek és hallgatni kezdték szavait.
- Köszöntöm az újonnan érkezőket, és persze a régieket is. - kezdte Jonas emelt hangon, de aztán kicsit visszafogottabban fojtatta. - Öt nappal ezelőtt hoztam egy súlyos döntést, miszerint addig nem veszek magamhoz ételt, amíg meg nem jelenik Isten, és meg nem magyarázza mért kellett meghalnia gyermekemnek és feleségemnek, miután egy részeg sofőr felhajtott a járdára. Kérdem én, ha mindenható, és mindent lát, mért nem avatkozik be legalább ilyen esetekben? Vannak akik úgy gondolják, nincs jogom ilyen kérdést feltenni, sőt egy őrült szentségtörő vagyok. Ám ti mellém álltatok, amit ez úton is köszönök, mert mindannyian veszítettetek el valakit igazságtalanul, értelmetlenül. Biztosra veszem, hogy Isten már elgondolkodott azon, hogy megjelenjen-e előttünk, de csak akkor teszi meg, ha látja, hogy a végsőkig elszántak vagyunk, és ehhez még jó pár napnak el kell telnie.
- De mi lesz, ha az utolsó napokban sem jelenik meg számunkra? - kérdezte egy harmincas, szarukeretes szemüveget viselő nő.
- Minek feltenni olyan kérdést Kate, amire a válasz nyilvánvaló? - tárta szét a kezét ötven körüli férfi. - Meghalunk mindannyian.
- Ez így van - vette vissza a szót Jonas. - Ezért most nyomatékosan felszólítok mindenkit, aki nem biztos benne, hogy képes végig vinni küldetésünket, az távozzon a rétről.
- Egy dologról megfeledkezel - kezdte Kate jelentőség teljesen. - Ha mi itt meghalunk, minden bizonnyal nagyon sok embert lelkileg teljesen összetör, mert eddigi hitükkel ellentétesen úgy érzik majd, hogy Isten nem létezik, különben megjelent volna.
- Rátapintottál a lényegre - bólintott Jonas. - Épp ezért veszem biztosra, hogy előbb-utóbb találkozhatunk vele. Az egyszerűen képtelenség, hogy sok-sok gyermekét lelki szenvedésre ítélje.
- Ám, mi lesz, ha mindezek ellenére mégsem jelenik meg? - ütötte tovább a vasat a nő. - Ez esetben lényegében bizonyítást nyer, hogy Isten nem létezik, és az emberiség hatalmas lelki traumát szenved, ami a világunkat...
- Isten most is itt van köztünk - szólt közbe csak úgy egyszerűen, minden különösebb felhang nélkül egy hatvan körüli, teljesen ősz férfi, mégis hosszú másodpercekig súlyos, döbbent csend követte szavait.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Novella
· Írta: Forever
· Jóváhagyta: ÉvIda

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 34
Regisztrált: 3
Kereső robot: 49
Összes: 86
Jelenlévők:
 · blaszlo
 · Thalassa
 · wokendreamer


Page generated in 0.0785 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz