Navigáció


RSS: összes ·




Vers: végállomás…

, 327 olvasás, Zsiga Lajos , 3 hozzászólás

Gondolat

vendéget várok ma
jön a ráncos öregség
pohár borral kínálom
elutasítva int
volt már elég
mi járatban vagy
ifjúságba TE oly szegény
kalandra csalnál
mint pusztai vad szél
hol vércse vijjog
földre vetve hegedű
mellette a vonó
szőrtelen némán
gazdáját vesztve
mint vakolatot hullajtó
üres ház a pusztán
nem szól a vendég
csak les rám
homályos tekintete
rajtam túl lát
mint ijedt vándor
a keresztútnál
merre hova tovább
szó nélkül feláll
félig emelt kezével int
mintha azt mondaná
maradj tudom az utat
merre a végállomás

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Zsiga Lajos
· Jóváhagyta: Uccika


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 329
Regisztrált: 1
Kereső robot: 30
Összes: 360
Jelenlévők:
 · arttur
 · gazzo


Page generated in 0.6725 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz