Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Elveszejtelek

, 173 olvasás, Uccika , 23 hozzászólás

Ezek vagyunk

Elveszejtelek.
Felállok lassan
karod szorító hiányából,
új ölelések visznek,
mint sodró, megáradt folyók.
Nem kértem,
mégis akartam,
mondj valamit, amitől visszafordulok,
amitől megáll a láb,
az ész,
és újra vad rohanásba kezdek,
feléd.
Keresztútnál Azazel súg
jó irányt.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: Uccika
· Jóváhagyta: ÉvIda


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 42
Regisztrált: 5
Kereső robot: 45
Összes: 92
Jelenlévők:
 · Aevie
 · bbbbb
 · Janó Nataniel Dávid
 · Sybill Webster
 · Sz_Tina


Page generated in 0.0725 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz