Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Elveszejtelek

, 195 olvasás, Uccika , 23 hozzászólás

Ezek vagyunk

Elveszejtelek.
Felállok lassan
karod szorító hiányából,
új ölelések visznek,
mint sodró, megáradt folyók.
Nem kértem,
mégis akartam,
mondj valamit, amitől visszafordulok,
amitől megáll a láb,
az ész,
és újra vad rohanásba kezdek,
feléd.
Keresztútnál Azazel súg
jó irányt.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: Uccika
· Jóváhagyta: ÉvIda


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 36
Regisztrált: 7
Kereső robot: 10
Összes: 53
Jelenlévők:
 · aron
 · evinternet
 · hazugsagok
 · leka
 · quentin
 · Vox_humana
 · Zsiby


Page generated in 0.0475 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz