Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Elveszejtelek

, 230 olvasás, Uccika , 23 hozzászólás

Ezek vagyunk

Elveszejtelek.
Felállok lassan
karod szorító hiányából,
új ölelések visznek,
mint sodró, megáradt folyók.
Nem kértem,
mégis akartam,
mondj valamit, amitől visszafordulok,
amitől megáll a láb,
az ész,
és újra vad rohanásba kezdek,
feléd.
Keresztútnál Azazel súg
jó irányt.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: Uccika
· Jóváhagyta: ÉvIda


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 43
Regisztrált: 5
Kereső robot: 53
Összes: 101
Jelenlévők:
 · aron
 · boszorka
 · Hiro SOS
 · quentin
 · Securus


Page generated in 0.0863 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz