Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Mimi

, 231 olvasás, P.Palffy_Julianna , 14 hozzászólás

Ezerszín

(Julianna napra)

Morzsányi emlékeim
csipegetem kávé után,
velem gubbaszt a csend,
ráncosodik az idő,

tikkadt cserepeken
koppan az eső;

a múlt-varázs opálos
gömbjében régi az utca,
ódon a ház, nyújtózva
koldulnak napfényt a rózsák,
flörtölnek versenyt kéjillatú
petúniák;
zsibbadt függönyök
mögött, megsárgult képek
homályos tükrén játszanak
hamuszínt az elkóborolt
füstkarikák;
örök a csend,
s a gang rácsára hiába
feszül egy elkésett napsugár,
selyemszellők szárnyán
az eldübörgő vonatok
füttye régóta égbe száll.

- - -

Lépteit, ölelő karját
gyermeki énem
toporogva követeli,
hétköznapokon is
„hol volt, hol nem volt”
ünnepi meséjére vár.
Vele angyalt idézek,
morzsányi emlékeim
csipegetem kávé után,

harminc éve cipelem
letehetetlenül, hogy
a másik csésze
hiánya
fáj.



Megjegyzés:
2018. február 16.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezerszín
· Kategória: Vers
· Írta: P.Palffy_Julianna
· Jóváhagyta: Uccika


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 12
Regisztrált: 1
Kereső robot: 13
Összes: 26
Jelenlévők:
 · Tollas


Page generated in 0.0378 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz