Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Míg lehet

, 59 olvasás, Mirian , 6 hozzászólás

Elmélkedés

Önsajnálatom hegyei nőnek
Tán nem azért, hogy megmásszam őket
De takarják a napot előlem,
Árnyékom újra, hogyan lelem meg...
Fakult fotón mosolyt küld egy pillanat
Mégsem sikerül feldobnom magam,
A megoldást a szorító szavak
Csak űzik messze, egyre távolabb.
Talány belőlem növeszt új hegyet
A magasság elérhetetlenebb.
Az erőt honnan vegyem, hitem is
Talált kavicsokat dobál elém,
Néha érzem nincs miért küzdenem.
Elfáradtam, ennyi kín már elég,
Hegyeimről csak visszhangom felel
Az élet ajándék, élj míg lehet.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Mirian
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 40
Regisztrált: 5
Kereső robot: 47
Összes: 92
Jelenlévők:
 · eretnek
 · PiaNista
 · Sutyi
 · Vox_humana
 · zsoloo


Page generated in 0.048 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz