Navigáció


RSS: összes ·




Próza: Adventi kalandozás északi tájakon 1. rész

, 421 olvasás, Sutyi , 4 hozzászólás

Ezerszín

Szokás szerint már akkor bizsergető, jó érzés fogott el, amikor a lányom elküldte nekem a helyfoglalást egy Svédországba induló gépre.
Hurrá, utazom!
Lázas izgalommal készülődtem a hosszú, téli vakációra, melyet a családom egyik felével töltök majd abban az országban, amelyhez sok régi emlék is fűz a lányom révén.
Doktorandusz volt egy évig Lundban - Svédország legrégebbi, XVI. századi egyetemén -, ezt követően négy évig élt Stockholmban egy svéd fiúval, és közben a Royal Institute-ban végzett kutató munkát.
Azóta mintegy húsz év telt el, és az élete vargabetűt írt le, majd rövid kitérő után visszatért Svédországba. Göteborgban telepedtek le férjével, és az én legnagyobb örömömre is, öt évvel ezelőtt megszületett a kicsi fiuk.
Végre elérkezett a nap, amikor csomagokkal felpakolva, a repülőtér felé vettem az irányt. Az ellenőrző ponton áthaladva, még jó fél órám volt a kapunyitásig, ezért a központi irányító tábla előtt ácsorogtam, várva, mikor írják ki a kapu számát, amelyen belépve, a fémmadár „gyomrában” újra a felhők fölé emelkedhetek.
A tábla bal oldalán – meglepő és szokatlan módon – egy zenekar hangolt. Az egyik gitáros ismerős volt, és rémlett, hogy nem úgy él emlékezetemben, mint zenész. Még mielőtt megszólalt volna, rájöttem, hogy ő Kamarás Iván színész. Pár perc elteltével be is mutatkozott, s elmondta, hogy Nagy Ádám zenésszel zenekart alapítottak, s mivel mindig is kedvence volt a swing és a jazz világa, Sinatra és kortársai zenéjét adják elő. A várakozás unalmas perceit feledtetve, felhangzott a vérpezsdítő zene, Sinatra sikerszámainak a My way-nek és a Strangers in the night-nak kissé jazz-es változatai. Annyira belefeledkeztem a zene hallgatásába, hogy az utolsó percben indultam el sietős léptekkel kapu felé, de még hosszan zsongtak a fülemben a dallamok, s kopogó lépteim is a zene ritmusát visszhangozták.
Idegenek a felhők felett, írtam át gondolatban a dalt mosolyogva.
A gépen, a kapitány üdvözlő szavait hallgatva tudatosult bennem, hogy december 13-a, Luca napja van.
A fény ünnepe, azaz Szent Luca napja – svédül Luciadagen - amelyet a svéd tradíciók között elsőként tartanak számon, mert ezen a napon kezdődik el a karácsony időszaka.
Általában, ha az emberek ezekre az északi országokra gondolnak, hófedte tájakra borult sötétséget képzelnek el, s azt hiszik így van ez az év legnagyobb részében.
December 13. az év legrövidebb és egyben a legsötétebb napja. A Julián– vagy Juliánusz-naptár szerint ez volt a téli napforduló.
A nap ilyenkor mindössze öt órát van fent, s akkor is olyan alacsonyan jár, hogy szinte összeér a földdel.
Luca a fényt hozó, a hideggel és sötétséggel dacol, s a hagyományokkal meghitt hangulatot próbál becsempészni az otthonokba. Ez az a nap, amikor az északi emberek fényekkel díszítik fel az otthonaikat. Az ablakokban megjelennek a pislákoló gyertyák, s nem csak ott! Az ereszek alját csillámló füzérek lepik el, s folytatódnak a bejárati ajtókon, az erkélyek korlátjaira tekerednek, s mintha még a házak előtti fák és bokrok is fényvirágokat növesztenének az ágaikon.
A családi hagyományok is nagyon karakteresek. Ezek szerint Luca nap reggelén, a legidősebb lány piros övvel megkötött fehér lepelbe öltözik, s a fejére koronát tesz. A koronát vörös áfonya ágakból fonják, melynek zöld levelei szimbolizálják a legrövidebb nap után kezdődő új életet. A gyerekek süteménnyel és kávéval vonulnak be a szülők hálószobájába.
Ennek a napnak a jellegzetes süteménye a Lussekatter nevű sáfrányos sütemény.
Az emlékek felidézésével a nem egészen két óra repülőút gyorsan eltelt.

Leszállás előtt még történt egy kis malőr!
A kapitány bejelentette, hogy az előírás szerinti útvonal helyett megkísérli a másik irányból letenni a gépet, mert nagyon erős szembe szél fúj.
Mindez engem igazolt, hiszen nem elég, hogy Göteborg Svédország legszelesebb vidéke, számtalanszor tapasztaltam, hogy bármily furcsa is, itt a szél mindig szembe fúj.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezerszín
· Kategória: Próza
· Írta: Sutyi
· Jóváhagyta: ÉvIda

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 58
Regisztrált: 1
Kereső robot: 19
Összes: 78
Jelenlévők:
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.0806 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz