Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Reflex-vers

, 147 olvasás, Tóth János Janus , 7 hozzászólás

Gondolat

Néha a költő is téved,
hiszen a szó szeret, ölel,
a csend, ha bennünk elréved,
a lélek lélekhez közel
nem jutna soha, de soha,
a csend, a halál zsoldosa!

A szeretet víz, jég, pára
éltető, de néhanap fáj,
rian hideg éjszakába,
langy nyári rét fölött szitál,
s van, hogy magába húzva öl,
mikor mély, s távol az öböl!









Megjegyzés:
"A szavak nem érnek semmit.
Elszállnak, mint az őszi szél.
De a szeretet, ha tiszta szívből fakad,
Elkíséri az embert, amíg él!" ... ez a gondolat keltette életre a versem...

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Tóth János Janus
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 34
Regisztrált: 1
Kereső robot: 48
Összes: 83
Jelenlévők:
 · SunVice


Page generated in 0.0545 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz