megváltatott a retúrjegy
már réges-régen
nem is én kértem
csak kiválasztódtam
és a sajtó rögtön rajtakapott
hogy elég idős vagyok
jöhetnek a bajok
és már jöttek is...
mindenfelé mindenféle
kis csoportban szétrobbanthatatlan
csacsogó lőporos bomba hullott
kócos voltam
üzentem türelmetlen
ütemben elegyedtem
egyetlen vágyon
táncoltunk a bálon
lógtam folyékony
mámor selyemszálon
oldódtam ha kisollót
vagy diót törtem
s felettem pálcát
egy s más tanulság
könyörtelen(ség) még
a legkegyesebb hazug(ság)
is-kolája az életnek és
nem jó tanító a harag-vás
ott gyermek farag
háromnapos csodát
közben káoszt
kottáz az ész
bifurkál a szív
farag a kézbe
árva érvet
a szálka
lüktet az érben
így álltam ott
a rejtett bűnök között
nem is én kutattam
ők találtattak magukra
így kénytelen kelletlen
a lélek vetkőzött
meztelenre rengeteg
gondolatba(n) szétszabdalt
testbe - bújt
egy tükörerdő közepén
a szívemben csavart jégcsap
és eleredt az orrom
már a csuklómon folyt a vérem
de a milliónyi önmagamból
csak egy tükörkép
volt az enyém
voltam
én