Amatőr Művészek Fóruma

interaktív kortárs művészeti portál

Navigáció

A1 - 1008 X 80px

Vers: Ez az a hely

2018-01-30 17:50:41, 371 olvasás, K.Mária , 4 hozzászólás

vers, versek, gyerek, gyermek,

Mesélek a helyről, mely fenn északon
a hegyek között van egy felhőhabon.
Apró folyóján az idő meg-megállva,
fodrokat simít a fénylő Nap hajába.
S a harmatos reggel első tiszta fénye
szellődalt dúdol a kis bocs fekhelyére.
Kergetőzni hívja, míg alszik az anyja,
szétszórva színeit szerte a szabadba.

Volt egyszer, gyermekek jöttek kacagással,
mint nyári porvihar pörögtek egymással,
visszhangzott az égbolt ahogy énekeltek,
a szunnyadó rétek mind életre keltek...

De aztán vége lett és mindenki elment,
az állatok némán hallgatták a csendet.
Visszatérnek talán - szólt halkan a nyuszi,
jó lenne tavasszal majd újra játszani.

Kinyomtatom