Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Boszorkány óra

, 356 olvasás, starics ibolya , 0 hozzászólás

Abszurd

Boszorkány óra
hármat ütött az
óra.
Aludni nem tudok
az ágyamban csak
forgok.
Az ablak előtt oson
egy sötét árny, bagoly
huhog a fán.
Sárgán világít a hold,
távolból egy kutya
vonyítása zord.
Becsukom a szemem
aludni akarok,
de fejemben nyüzsögnek
makacs gondolatok,
s várnak, mint kísértő
árnyak, az ágyam köré
állnak gondteli nappalok.
Kinyújtják felém hosszú
karmukat, elrabolják tőlem
éji nyugalmamat.
S mivel álomra nem lelek,
hát inkább felkelek
s egy kávé mellett
írom ezt a verset,
egy éjszakai órán,
s arra gondolok
Úristen, reggel
még dolgozni fogok
de hogy?

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Abszurd
· Kategória: Vers
· Írta: starics ibolya
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 370
Regisztrált: 0
Kereső robot: 28
Összes: 398

Page generated in 0.3281 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz