Navigáció

RSS: összes ·

  1. Főoldal
    2. ›
  2. Irodalmi művek
    3. ›
  3. Vers
    4. ›
  4. Sajgó lélek
    5. ›
  5. Játékbaba

Vers: Játékbaba

, 368 olvasás, zsoloo , 15 hozzászólás

vers, versek, sajgó, bánat, lélek, bú, búbánat, szomorúság, fájdalom,

Sajgó lélek

Szétesem lassacskán, mint a megunt játék,
nem babrál rajtam már a kisgyerek,
kihűlt szenvedélye, s szűk sarokba vetve,
úgy fekszem ott régen, mint kit elfeledt.

Kivérzik a szalmabélű baba belsőm,
kancsalul néz szálra fűzött szemem,
a csavarozás sem tartotta fél karom.
Oly kár értem, ez az egész oly esztelen!

A varrás ruhám alatt mélyebbre hasadt,
nem véd már a remény, itt van a vég, igen:
a szép szavak már nem jutnak eszembe,
és csöndben megszakad a szívem..

Kinyomtatom

Vers elemzése

Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?

Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: zsoloo
· Jóváhagyta: Syringa

A szerző utolsó 30 műve:

Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 39
Regisztrált: 0
Kereső robot: 12
Összes: 51
Page generated in 0.0415 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz