Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Fohász

, 212 olvasás, Hari Atti , 1 hozzászólás

Fohász

Egyszer kértem az urat,
hogy ehessünk nyulat,
máskor meg tűzifát,
hogy ne fagyjunk át.

Mertem sóvárogni a borra,
ne gondoljak a sok rosszra,
megadatott az is, meg ez is,
ennyi csak! - Kérhetsz te is.

Egyet nem kértem soha,
az ember néha oly ostoba,
ezért hát az ó év végén,
magamnak is megígérvén

vettem hát a merészséget,
hátha kötünk egyezséget,
békét adjál, ó jó uram,
lássák az unokák is az utam.

Mert ő nincs oly távol tőled,
közelebb van mint képzeled
ha el tudnád őt mindég hinni,
úgy tudsz mindent többre vinni.



Megjegyzés: (Haraszti Attila)

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Fohász
· Kategória: Vers
· Írta: Hari Atti
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 12
Regisztrált: 4
Kereső robot: 14
Összes: 30
Jelenlévők:
 · Magyar Anita
 · PiaNista
 · Tollas
 · vargaistvan


Page generated in 0.0433 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz