Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Őszvégi anzix

, 217 olvasás, lambrozett , 0 hozzászólás

Természet

Rámhajol az Éj -
kék, széles szája mély
torkából hörög,
párát köp, gőzölög.

Fáznak a felhők -
napsugaras kendőt
szaggat szét a szél,
rojtján a nyár alél.

Deres föld dagad
vetkőző fák alatt -
sorsom lepereg,
levelek - veletek.

Lassul a ritmus,
(ez őszvégi himnusz)
dallamcsizmában
poroszkál utánam.

Megjegyzés: (2017. november)

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: lambrozett
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 13
Regisztrált: 4
Kereső robot: 15
Összes: 32
Jelenlévők:
 · hegeanna
 · Kavics
 · Öreg
 · Tiberius


Page generated in 0.0503 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz