Mint egy gyertya, villódzik a város
Gyönyörű látkép, közepén egy páros
Egy lány s fiú, andalognak éppen
Elcsattanó csók, a budapesti fényben.
Mint rúzs és folt, ők együtt járnak
Egy ígéret, ők soha el nem válnak
Éjszakai látkép, gyönyörű a Parlament
Elrohant az idő, azt hiszem, arra ment!
Hideg van már, hullanak a levelek
Írtam megannyi, elküldetlen levelet
Látni kell a másikat, ez volt a szikra
Mindkettő szívéről esett le a szikla.
Leesett, majd tomboltak az érzelmek
Vak nézésből, szerelmes vérszem lett
Szerelmes vérszem, nem üres tekintet
Kupidó nyilával, feléjük legyintett.
Forr a levegő, mint bor a piacon
Legfőbb kincs, egymásban a bizalom
De persze a kulcs, egymás szívéhez
Hozzászoktak a másik ajka ízéhez.