Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Csípőből

, 263 olvasás, lyanoka , 7 hozzászólás

Düh

Na most csak ülök
És ordítok amíg
Ki nem hűlök
Mert már a falig
Látok.

Lehet végleg megszűnt
Mert tán erre vágytam
Amit az elmém megtűrt
Hozzá jó pofát vágtam
Belül.

Végleg porrá aszalódva
Morzsolva ujjaim között
Mindent össze maszatolva
Ócska szilánkokra törött
Rémkép.

Mint egy vacak térkép
Mutatja a sárban húzott
Mellécsorgott vérkép
Hevenységgel túlzott
Kínnal.

De mi ez?
Lassan jön és eltipeg?
Vagy messzire elcipel?
Füleimnél fogva lóbál
"Kis csávó, csihadjál"
Mert itt rend lesz.

Nem lesz itt semmi
Nem lesz mit (t) enni
Elmém most nem emészt
Hamiskás kis zenész
C-dúrban ballag
(A kis balga.)
De a húr elszakadt
A hang is elakadt
Némáknak ideje jő
A guillotine csípőből lő.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Düh
· Kategória: Vers
· Írta: lyanoka
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 13
Regisztrált: 5
Kereső robot: 10
Összes: 28
Jelenlévők:
 · GoldDrag
 · Öreg
 · TJanek
 · Trex
 · zsoloo


Page generated in 0.0273 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz