Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Salim

, 249 olvasás, efmint , 0 hozzászólás

Megemlékezés

I.
Azt hittem, majd valami csodát látok,
egy arab muszlim a Világon túlról
nem lehet csak jelentősen más.

Azt hittem, majd különlegesek lesznek a
mozdulataid, földöntúli dimenzióból származó
cselekvések.

Azt hittem. majd félelmetes leszel, veszélyes.
Minden utunkon félek majd és félek a kávéházakban,
ahol azelőtt sosem jártam.

II.

De csak olyan voltál mint én, néha rémült,
néha vicces, néha fáradt, néha kíváncsi, néha
elveszett, néha boldog, néha meg nem.

Úgy beszéltünk egymással, mint barátok,
én magyart tanítottam, te meg arabot nekem,
beszéltünk a jövőről, anyákról, apákról, testvérekről.

Beszéltünk a Ramadanról, Izraelről, Istenről.
Angolul beszéltünk amennyire tudtunk.
A számlát mindig más fizette. Kölcsönösen
voltunk udvariasak.

Úgy szelidítettük meg egymást, mint
a szőke srác a rókát, abban a nyálas
könyvben amit úgy ismerünk: Kis Herceg.

III.

Aztán nem tudtad elvenni a munkánkat,
hiába próbáltuk hónapokon át.
Nem akartad rám erőltetni a kultúrád.
Miközben te böjtöltél és nem ittál vizet,
én kávéztam és betoltam egy krémest is.

Aztán így telt el egy hónap és tudtuk,
hogy vége, vissza kell menned, mikor
utoljára talákoztunk a mobilodról még
megmutattad Algériát.

A kávé fölött csak úgy elgurult az inter
kultúrális találkozás, nem volt már mit
tenni, csak úgy kicsúszott a kezünk közül.

-----

De találkozunk még testvér,
a barikádok ellentétes oldalán.
Te ott leszel és én is ott leszek.




Megjegyzés: 2017. 11. 11.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Megemlékezés
· Kategória: Vers
· Írta: efmint
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 198
Regisztrált: 1
Kereső robot: 23
Összes: 222
Jelenlévők:
 · Déness


Page generated in 0.137 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz