Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Anyegin harmadik levele 2017

, 70 olvasás, Jacko , 3 hozzászólás

Segélykiáltás

A dombnál voltam ismét
a nap még ragyogott
szél fújt de a víz tükrén hullámokkal
már hideg fodrozódott
A dombnál voltam ismét
a nap még ragyogott
szél fújt de a víz tükrén hullámokkal
már hideg fodrozódott
sejtelmesen
valcer szólt bennem
halkan
a bálban játszottak ilyet
Maga nem volt itt
így a szélben
falevelekkel táncoltam
Maga helyett
téglavörös-sárgán repültek
magukkal vittek engem
az égen az Ön mosolyát kerestem
de nem találtam
szemének szép színeit
a valcer hangjai visszhangzottak
bennem
tegnap is ma is estelig
pedig
találkozásunk
csak egy érintés volt
én mégis Önt keresem
várva hogy újra lássam
száz és száz el nem csókolt
csókommal
várjam
mert vágyódom Ön után
mert szeretem
itt
haldokolnak a fák
november van
egy vad zongora zeng csak bennem
egy valcer
szárnyal a hangokon
lopakodik felénk a tél
fagy hó halál
és én szüntelen
Magára gondolok

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Segélykiáltás
· Kategória: Vers
· Írta: Jacko
· Jóváhagyta: Uccika


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 52
Regisztrált: 8
Kereső robot: 38
Összes: 98
Jelenlévők:
 · Aevie
 · BranwenSlayne
 · eretnek
 · Géptelen
 · Julia RedHood
 · Menda
 · Tóth János Janus
 · Yetisz


Page generated in 0.0586 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz