Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Novemberi anziksz

, 219 olvasás, Menda , 2 hozzászólás

Elmélkedés

Mosógépem halk zaja duruzsol fülembe,
lányaim csacsogó hangjára emlékeztetve,
kiskutyám szunyókál vackán csendesen,
unokáim labdája sarokban megpihen.
Csipkebogyó lekvár rotyog a tűzhelyen,
téli csemegévé alakul éppen.
Napfény szűrődik át függönyöm szövetén,
merengésre ad alkalmat életem közepén,
gondolataim vadvirágos mezőkön járnak,
hol forró nyár tombol és soha sem fáznak.
Félrehúzom életem sötét függönyét,
utat engedve az őszi napsugárnak,
hevítse fel melegével testem,
erejével üdítse fel lelkem.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Menda
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 18
Regisztrált: 6
Kereső robot: 12
Összes: 36
Jelenlévők:
 · gszabo
 · Ifjabb_Tok
 · MetalRaven
 · Öreg
 · PiaNista
 · Ravain


Page generated in 0.0413 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz