Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Gondolatok Halottak napján

, 222 olvasás, nagyvendel , 0 hozzászólás

Halottak napja

Én már nem félek a halottaktól

Gyerekkoromban a halállal ijesztgettek,
Sokkoltak az ősi hiedelmek.
Hogy rossz és gonosz a holt
Démoni erővel hatol
Testedbe és lelkedbe.
Hittem is, meg nem is,
De nagyobb volt a félsz...
Mióta kihalt mellőlem
Mindenki, kiket rajongásig szerettem,
A régi családom mind elveszett,
Kihalt belőlem a rossz hiedelem.
Búcsúzóul, utoljára megfogtam a kezeteket
Hűvös érzés,
Nem olyan, mint szokott volt,
Meleg, lágy és simogató...
Erőt adtatok, a megnyugvás erejét.
Hiszen tudom, hogy aki
Életében sosem ártott volna,
Miért bántana most,
Ott lent a koporsóban.
Számomra nem haltatok meg,
Csak ide kiköltöztetek,
Egy másik dimenzióba.



Megjegyzés: 2017. november 02.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Halottak napja
· Kategória: Vers
· Írta: nagyvendel
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 6
Regisztrált: 1
Kereső robot: 14
Összes: 21
Jelenlévők:
 · boszorka


Page generated in 0.0394 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz