Lehúzva tartom a redőnyt,
reggelre is marad a sötét.
A fejemben is.
Nem gond.
Agyonspanolt lelkiállapotban
az ágytól a mosdónál tovább
nem jutok.
A munka vár.
Várhat.
Mit is mondhatnék?
Például, neked azt,
hogy ne hergeld
magad túl,
mert a gyűlölet
rászárad az arcodra.
A kilógó lóláb a
vakolat alól,
csak ront
mindenki helyzetén.
Magamnak azt,
hogy aki bort iszik,
nem prédikálhat vizet.
Mégha szokás is ez,
egyértelműen meghatározott.
Megjegyzés: 2017. 10. 29