Navigáció


RSS: összes ·




Vers: egy csepp…

, 274 olvasás, bbbbb , 7 hozzászólás

Elmélkedés

ültem a parton repült a gondom
rongybábokkal tekéztünk a tér közepén

csobbant a vízbe fodra az íze
fénysugár szökellt huncut szoknya felé

szép szó a szájra holnapra várva
önfeledetten omlok beléd

átjár az álma mindennek ára
van, teli tőle csak te meg én

úszunk az árral gyermeteg bájjal
az utolsó fekete naplementén

tó színe csillan arcod elillan
a fogas meg-fordul e föld kerekén

omlatag gyárban lisztes molnárral
gyúratjuk gyakran az éj kenyerét

karéjba törve üvegbe öntve
borostyán pislog a víz fenekén

ülve-fel-villan szembogár pillan'
mélyére zárva egy mosoly-remény

lobban az észbe rejtve el mélyre
a gondolat régen hamvába holt

hangja csak mormol ösztöne horkol
közöny mellett, lakat alatt könnyen megfér:

zümmög az átkom alszik a térdem
a társadalmat végleg csendre ítéltem.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: bbbbb
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 18
Regisztrált: 7
Kereső robot: 13
Összes: 38
Jelenlévők:
 · Divima
 · hegeanna
 · Ifjabb_Tok
 · Kavics
 · Öreg
 · PiaNista
 · taxus_baccata


Page generated in 0.0419 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz